Nyakig benne vagyunk a COVID 2. hullámában, és ahogy jönnek a hírek arról, hogy lassan elkészülnek az első védőoltások, jönnek a kérdések is, hogy vajon egy cég kötelezheti-e a munkavállalóit arra, hogy beoltassák magukat.  

A munkáltatók számára ez különösen fontos, hiszen egy fertőzés miatti iroda-, üzlet- vagy gyárbezárás komoly kiesést, kárt és kockázatot jelent. Szóval a munkáltatók részéről, üzletfolytonossági szempontból ez a kérdés különösen aktuális. De nem csak üzletfolytonossági szempontból, hanem munkavédelmi szempontból is különösen érdekes a kérdés.

A másik oldalon a munkavállalók személyiségi jogai állnak, az a személyes és mindenki számára elidegeníthetetlen jog, hogy ki mit enged, vagy nem enged a testébe fecskendezni. 

Előre hangsúlyozom, hogy a kérdésnek –tudomásom szerint- jelen pillanatban nincs egzakt megoldása, a kérdésen munkajogászok és alkotmányjogászok fognak majd jókat vitatkozni mindaddig, amíg jogszabály, vagy kúriai/alkotmánybírósági állásfoglalás a témát megnyugtatóan nem rendezi. 

Na de nézzük sorjában: 

1: A munkáltató felelős a biztonságos és egészséget nem veszélyeztető munkakörülmények megteremtésért, a munkavállalók védelméért. 

2: Az 1. pontban foglalt kötelezettségének a munkáltató akként tesz eleget, hogy az általa megbízott munkavédelmi szakember kockázatértékelést végez (ami munkavédelmi szaktevékenység), és a kockázatértékelés során felmerült kockázatokra meghatározza a tudomány és technika aktuális állása szerint észszerűen elérhető védőeszközöket és eljárásokat (sisak, védőlábbeli, fényvisszaverő mellény, füles sapka, napszemüveg, maszk, stb…), és egyben meghatározza azokat az egészségügyi és kóroki kockázatokat is, amelyek alapján a foglalkozás-egészségügyi orvos elvégzi az alkalmassági vizsgálatot, illetve dönt az oltás/ok szükségességéről. Tehát kötelező jelleggel oltást csak foglalkozás-egészségügyi orvos rendelhet el, a munkavédelmi szakember kockázatértékelése alapján. Ebben az esetben az oltás adómentes. Ha nincs ilyen elrendelés, akkor az oltás csak felajánlás lehet (tehát nem kötelező), és adóköteles. 

3: A munkavállaló az ilyen módon kötelezően előírt oltást köteles felvenni, annak hiányában nem foglalkoztatható. 

4: Kivéve, ha a munkavállaló valamilyen lelkiismereti okokból tagadja meg az oltás felvételét: 

• Pl. ha a munkavállaló vegán, de az oltás tojásból (mint pl. az influenza elleni oltás), vagy cápamájból (mint a hírek szerint pl. a COVID elleni oltás) készül
• Vagy a munkavállaló vallási okokból utasítja el az adott oltást (mert az nem kóser vagy halal, vagy csak úgy egyáltalán) kinek-kinek hite szerint. 

Lelkiismereti okokból ugyanis bárkinek jogában áll elutasítani az oltásokat, orvosi beavatkozásokat, gyógyszereket vagy éppen akár adott esetben a munkavédelmi eszközöket is (az Egyesült Királyságban pl. a szikh férfiaknak nem kötelező sisakot hordani sem motorozáshoz, sem munkavégzéshez, mert a vallásuk tiltja a turbánon kívül más fejfedő viselését), ugyanakkor azt a munkavállalónak kell bizonyítania, hogy lelkiismereti meggyőződése, vallása, hite valóban fennáll, tehát pl. két grillezett csülök elfogyasztása közben senki nem hivatkozhat arra, hogy vegán, muszlim vagy éppen izraelita, és ezért utasítja el a munkáltató által kötelezően előírt oltás felvételét. 

Az oltás felvétele megtagadható továbbá orvosilag indokolt esetben is, ennek eldöntése azonban már orvosszakmai kérdés, és megfelelő orvosi dokumentációval kell alátámasztani. 

Ezen esetekben azonban bonyolult helyzet áll elő. Ha a munkavállaló ugyanis orvosi vagy lelkiismereti okból tagadja meg az oltást, akkor a munkavállaló adott esetben a munkavégzéstől is távol tartható. Ugyanakkor ez már nagyon vékony jég, ugyanis ez akár már tiltott diszkrimináció is lehet. Ennek megítélése különösen bonyolult és egyedi értékelést igénylő folyamat, és szinte bizonyos, hogy adott esetben a legmagasabb bírói szintekig is el fog jutni. 

A munkavállaló ugyanakkor nem hivatkozhat arra, hogy fél az oltástól, az nem biztonságos, annak nem kívánt mellékhatásai miatt nem kívánja magát beoltatni, illetve nem hivatkozhat különféle összeesküvés elméleteken alapuló hitvilágra, hogy őt így akarják „megmikrocsippezni”, ezek ugyanis alaptalan, tudományosan tételesen cáfolható téveszmék. 

Összefoglalva: ha a munkavállaló indoklás nélkül, vagy tudományosan cáfolható indoklással tagadja meg az oltás felvételét, akkor együttműködési kötelezettségét megszegi, és ez álláspontom szerint felmondási ok. De ha alátámasztott orvosi- vagy valóságban megélt lelkiismereti okokból tagadja meg, akkor ennek eldöntése már átvezet az alkotmányjog területére. 

Photo by National Cancer Institute on Unsplash